Az amerikaiak szalonnás-juharszirupos verzióban fogyasztják
Hihetetlen, de már az ókori görögök is készítettek gofrit. Persze köze nem volt a gofrik ma ismert formájához, de az is egyfajta nagy, kerek, lapos tészta volt, amit a katonák a pajzsukon sütöttek készre. Alapvetően a waffelt inkább belga találmányként szokás emlegetni. Belga cukrászok más megmaradt édességek tésztamaradékaiból készítették el az első gofrikat, a tésztát bordázott vaslapok között kisütötték, a vaslapok mintázatára pedig mézet csorgattak. És hogy miért waffel? A szó jelentése méhlép, a gofrisütő mintázata pedig nagyon is hasonlít a méhkaptárok mintázatára.
A brüsszeli verzió idővel természetesen Amerikába is eljutott, reggeli nyalánkságként az 1964-es new york-i világkiállításon debütált. Különlegessége, hogy az amerikai máig ismert ősverziója juharszirupos-szalonnás, míg a klasszikus belga változat még mindig inkább egy csokis, habos-babos változat. Ugyanakkor ismert még egy hazánkban is közkedvelt waffeltípus, a holland stroopwaffel, ami nem más, mint a boltok polcairól, csomagol verzióban beszerezhető, sütést nem igénylő, vékonyabb lapokból álló, mézzel összeragasztott édesség.
Szívesen megkóstolnád az Unikornis nasit vagy az Orkok csemegéjét? Varázs kávézónkban megteheted – nézz be hozzánk mielőbb!