A Harry Potter regényfolyam és filmsorozat széles, stabil és egyre növekvő rajongótáborának bizonyára nem kell bemutatni a vajsört, de akik csak most ismerkednek a méltán népszerű történettel, remélhetőleg örömmel fogadják a következő sorokat.
A vajsör afféle ikonikus finomság a kultikus varázslóuniverzumban, és először a harmadik kötetben, a Harry Potter és az azkabani fogoly című részben tűnik fel, azon belül is Roxmorts kizárólag varázslók lakta falujának Három Seprű nevű kis fogadójában: a hidegben átfagyott Harry, Ron és Hermione forró, gőzölgő vajsört kortyolgatva melegszenek át, és kívánnak egymásnak boldog karácsonyt. Ahogy a regényben is áll, a sorozat címszereplője még soha nem kóstolt a vajsörhöz fogható finomságot, és ez lett a kedvenc csemegéje.
A vajsör nem J. K. Rowling fantáziájának szüleménye, már amennyiben az újkorban is létezett ital ihlette a regénybeli nedű szerepeltetését. Az eredeti vajas sör, azaz Buttered Beer az 1588-as kiadású The Good Huswifes Handmaide for the Kitchin című szakácskönyvben szerepel először, vagyis ez a legkorábbi írásos emlék a sörből, cukorból, tojásból, szerecsendióból, szegfűszegből és vajból álló italra, amelyet ezek szerint a Tudor-ház uralkodása alatt is fogyasztottak. Hogy az írónő innen vette-e az ötletet, pontosan nem tudjuk, csak valószínűsíthetjük.
A vérbeli vendéglátósok féltve őrzik egy-egy kedvelt fogásuk, desszertjük, italuk receptjét, de a vajsör esetében nincs ok a titkolózásra, hiszen az interneten bárki megtalálhatja a különféle elkészítési módokat. Ezek némileg különbözhetnek, de nem annyira az összetételüket, hanem inkább az arányaikat illetően, a lényeg, hogy egy édes, sűrű, karamellás, tejszínes kalóriabombát takar minden recept. Nézzetek körül a neten, és találjátok meg a kedvenc receptjeiteket – ha pedig profi vajsörre vágytok, látogassatok el a varázs kávézóba!