Ha bemegyünk egy étterembe, teljesen természetesnek vesszük, hogy az asztalnál étlap fogad majd minket, amelyről kedvünkre választhatunk. Az ét- és itallap azonban nem is olyan régi találmány – vagy ha találmánynak nem is nevezhetnénk, nem csupán pár évszázada vált mindennapossá. Lássuk, milyen volt az élet a menük előtt, és hogy mára miért nem tudjuk elképzelni az étterembe járást nélkülük!
Amikor olyan írásos emlékekről van szó, amelyek ugyan mindennapi használatban voltak, de azon túl csekély a hosszú távú jelentőségük, nehéz munkája van a történészeknek. Gondoljunk csak saját mindennapi életünkre. Melyek azok a papírok, amelyeket elteszünk, és melyek azok, amelyektől hamar megszabadulunk? Ha valaki értékes könyvgyűjteménnyel rendelkezik, azt valószínűleg még az unokái is megöröklik, azonban a hétköznapokban keletkezett jegyzeteket nem valószínű, hogy valaki hosszabb távon is megőrizné.
Éppen ezért lehetséges ugyan, hogy már évezredek óta léteztek menük, ám mivel azok a papír feltalálása előtt csupán az étkezde falára lehettek felírva, mára a legtöbb esetben nem sok nyomuk maradt. A legrégebbi dokumentált étlap a kínai Szong dinasztiából, a Krisztus utáni első évezred idejéből származik, Európában pedig a 18. századig sokkal jellemzőbb volt az, hogy az egyes éttermekben és szállásadóknál azt lehetett enni, ami éppen a konyhán volt.
Az 1700-as évektől kezdődően virágzott, és széles körben elterjedtté vált a könyvnyomtatás. Újságok, röpiratok, szórólapok, hirdetések, és persze étlapok kezdték el belepni Európa nagyvárosait, és megkezdődött annak a pezsgő éttermi és kávéházi kultúrának a kialakulása, amiért ma is olyan vonzó az urbánus világ nyüzsgése.
Legkorábbi európai étlap 1751-ből, XV. Lajos francia uralkodó udvarából maradt fent, de a francia forradalom utáni időben már Európa-szerte díszes és dísztelen menükkel várták vendégeiket a kocsmárosok és a fogadósok. Magyarországon 1787-től kötelező fali ártáblákon jelezni az egyes ételek és italok árait, de a hazai vendéglátósok is hamar nyomtatott étlapokkal kezdték el megkönnyíteni vendégeik dolgát, noha az első valódi étlap csak a 19. századból maradt ránk.
Egy jó étlap nem csupán a fogyasztható ételek árlistája, annál sokkal több. Egy kiváló étlap küllemében is tükrözi a hely szellemiségét, hiszen akárcsak egy étterem dizájnja, az étlap grafikája is hozzájárul az első benyomás megteremtéséhez. Egy jó étlap ugyanakkor áttekinthető is, és minden elemében azt a célt szolgálja, hogy megkönnyítse a vendégek döntését, helyenként kedvcsináló fotókkal vagy kisebb leírásokkal meghozva a kedvet egy-egy fogáshoz - és ez bizony korszaktól függetlenül igaz.
Máris éhes lettél? Tekintsd meg varázs kávézónk étlapját!